Az ENSZ Közgyűlése minden tagállam támogatásával fogadta el csütörtökön első határozatát a mesterséges intelligenciáról, ami többi között az új technológiák hasznából való egyenlő részesedést hangsúlyozza.
A globális értékláncokba erősen integrálódott magyar gazdaság jelentős mértékben függ a Kínából érkező alkatrészektől és részegységektől. Új adatok alapján azt is látjuk, hogy ez a függés változik: egyre kevésbé a Kínában működő külföldi vállalatoktól és egyre inkább a helyi tulajdonban levő cégektől érkeznek ezek a termelési inputok. Mivel feltehetően ez jellemzi más országok Kínával folytatott külkereskedelmét is, így az ú.n. leválás vagy decoupling új megvilágításba kerül: nemcsak vállalati profitmegfontolások tehetik nehézzé, hanem a termelési kapacitások mozgatása, fejlett országokba vagy baráti fejlődő országokba való áthelyezése is sokkal problémásabb lehet, ha maga a termelési kapacitás kínai tulajdonban van.
Nemrég látott napvilágot egy érdekes ábra, ami azt mutatja, hogy az Európai Unión belül a magyar állam fizette ki 2023-ban a legnagyobb kamatterhet az államadósság után. Ez is azt mutatja, hogy mostanra Magyarországon is véget ért a fiskális fegyelem időszaka: a magas deficitszámokra jött rá a tavalyi 18%-os kamatszint, az egekbe szökő finanszírozási költségek, idén pedig a lakossági állampapírok inflációhoz igazított kamatkiadásai fognak igazán fájni. Az MNB számai alapján évente mintegy 2000 milliárd forinttal több megy el csak arra, hogy a korábbi gazdaságpolitika következményeit fizessük.
Az utóbbi hónapokban rendre Magyarország vezette az inflációs rangsort az EU-ban, és az energiaválság kezdetétől számíva is nálunk drágult a legnagyobb mértékben az élet: az elmúlt két év magyar inflációja az EU átlagát kétszeresen, az inflációs rangsorban utolsó tagállamok áremelkedési ütemét háromszorosan haladta meg. Az utóbbi időben az inflációs nyomás már az elviselhető szintre mérséklődött nagyrészt a recessziónak köszönhetően, és a kilátások is javultak valamelyest.
Kína 2013-ban bejelentett globális programja, az Övezet és Út kezdeményezés (Belt and Road Initiative) számtalan eredményt hozott az elmúlt egy évtizedben. Kína a szárazföldön és a tengeren keresztül összeköttetéseket épített ki a szomszédos térségekkel, elérte Afrikát, Európát, de Dél-Amerikában is egyre inkább átveszi az Egyesült Államoktól a vezető kereskedelmi partner szerepét. A számos sikerprojekt mellett csúfos kudarcok is kísérték „az Új Selyemút” néven is emlegetett szuperprogramot. Cikksorozatunk második részében a félresiklott beruházásokat és ezek okait vizsgáljuk meg.
Japánban nem enyhül az inflációs nyomás, az áremelkedés mértéke akár 2024 egészében a jegybanki cél felett lehet. Ám Japánban emiatt talán nem bosszankodnak annyian, mint a fejlett Nyugaton.
Volt már úgy vele a kedves olvasó, hogy egy mélyet beleszippantva a budapesti levegőbe egyből érezte, hogy „itt valami nincs rendben"? Az ilyenkor általánosan felmerülő lehetőségeken túl (csatornaszag, csak hogy a legkevésbé vulgárisat említsük) talán nem gondolunk egyből arra, hogy a levegő szennyezettsége, azaz a szálló por magas koncentrációja is diszkomfortot okozhat. Sőt; vannak olyan nagyvárosok, ahol kimutatták, hogy a növekedő légszennyezettség hány évvel (!) csökkenti a városlakók életkilátásait. De mégis mekkora a még egészséges mértékű szennyezettség, és hány főváros fér bele ebbe a határba? Hol a legjobb, és hol a legrosszabb a levegő, és mi ennek az oka?
A magyarországi fizetési forgalom közel kétharmada készpénzben történik, de a jövőben a digitális jegybankpénz és az egyéb megoldások változtathatnak a helyzeten - derült ki a Portfolio Future of Finance 2023 konferenciájának panelbeszélgetéséből. A szakértők arra is választ adtak, hogy miért népszerűek Indiában és Kínában a digitális fizetőeszközök, és milyen szerepe lehet a kriptopénzeknek hazánkban.
Egy kötvénybefektetők számára nagyon rossz időszak után ismét eljöhet a magas minőségű hosszú kötvények ideje. A 2022-es év egy rendhagyóan rossz év volt a kötvény befektetők számára. Sok befektető meglepve tapasztalta, hogy a részvénypiacokhoz hasonló nagyságrendű veszteségek könyvelhetők el kötvény befektetésekkel. Az amerikai (és globális) hosszú hozam emelkedés azonban egy ciklus végi fordulóponthoz közeledik. Ez indokoltá teheti a magas minőségű hosszú kötvények arányának fokozatos emelését vegyes portfóliókban. Bár további – átmeneti - emelkedés nem kizárt, ha az amerikai 10 éves hozam megveti a lábát a 4,3% feletti régióban, középtávon nagy valószínűséggel bekövetkezik a ciklus végi lassulás/visszaesés, amely jelentős hozam csökkenéssel járhat. A magas minőségű hosszú kötvények (például amerikai, német, francia államkötvények) egy ilyen szcenárióban felértékelődnek és stabilizálóan hatnak egy túlnyomó részt kockázatos eszközökből (részvényekből, feltörekvő piaci kötvényekből) álló portfólióra. Ez a lassulás várhatóan bekövetkezik az amerikai gazdaságban is, bár jó okai vannak, amiért ez várhatóan később történik mint más gazdaságokban.
A Globális Környezetvédelmi Alap (GEF) vancouveri közgyűlésén csütörtökön ratifikálta a biológiai sokféleség védelmére létrehozott új globális alapot, amely elősegíti, hogy a tavaly decemberi COP15 egyezménynek megfelelően a tagországok 2030-ig a bolygó 30 százalékán megvédjék a biodiverzitást.
Reagáltak az elemzők a ma reggel közölt inflációs adatra. A közgazdászok egyetértenek abban, hogy ősszel az infláció már egy számjegyű lesz. Egyikük arra is felhívja a figyelmet, hogy a friss adatok fényében az Árfigyelő nem tudja pontosan követni az árváltozásokat.
Az új hidegháború egyik legégetőbb kérdése, hogy mikor válik Kína a világ legnagyobb gazdaságává, letaszítva a trónról az Egyesült Államokat. A koronavírus-járvány évéig ez úgy tűnt, hogy még ebben az évtizedben bekövetkezik, a legfrissebb modellek szerint viszont jó, ha a következő évtized második felében sor kerül erre - de már van olyan előrejelzés is, amely szerint soha. Mi is számolgattunk egy kicsit: azt néztük meg, hogy egyes nominális növekedési pályák mellett mikor történhet meg az előzés. Nagyon úgy néz ki, hogy nem most. És hogy gazdagságban mikor ér majd fel Kína az USA mellé, azt alighanem egyikünk sem fogja meglátni.
Az indiai gazdaság erős alapjai ellenére a kedvezőtlen globális fejlemények akadályozhatják az ország magas növekedését a folyó pénzügyi évben - áll a pénzügyminisztérium csütörtöki közleményében. A minisztérium arra számít, hogy az első negyedévben tapasztalt növekedési lendület júniusig fennmaradt, és India kereskedelmi deficitje várhatóan csökken a szolgáltatások exportjának erőteljes teljesítménye miatt.
A spanyol gazdaság a második negyedévben enyhe lassulást tapasztalt, a GDP-növekedés enyhén elmaradt a várttól. A szakértők szerint a fékezés oka az infláció újbóli gyorsulása lehet.
A világ gazdaságilag legfejlettebb 20 országát tömörítő G20-csoport nem tudott megállapodni szombaton indiai találkozóján a fosszilis üzemanyagok fokozatos kivezetéséről több olyan tagország ellenkezése miatt, amelyeknek jelentős bevétele van ilyen üzemanyagok exportjából.
Európa a várakozásokhoz képest nagyon enyhe hatásokkal vészelte át a koronaválságot és az energiaválságot is (bár utóbbi hatásai még nem érződnek teljes egészében), sőt, az elmúlt három év alatt a kontinens gazdasága növekedni is tudott. Az egyik országcsoport viszont látványosan jól teljesített gazdaságilag a válságok alatt. Dánia, Norvégia és Svédország az EU átlaga felett nőtt, miközben fejlettségben az elsők között vannak. Sőt, bármilyen hihetetlen, ezek az országok a válságos három évben átlagosan gyorsabban nőttek, mint a válságok előtt. A siker okai nagyrészt ismertek: az adottságokon túl a helyes szakpolitikai döntések is kellettek ahhoz, hogy az északi országok ennyire válságállónak bizonyuljanak.
Már 2021-ben súlyos aggályok merültek fel a cég vakcinájával kapcsolatban.
Itt a konvergenciaprogram.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
